2018.01.09.
A négygömbös fejű gyűrűket mindig öntéssel készítették. Ezek ezüstből készültek, csupán egy darab bronz található. Karikájuk felül, a foglalat alakját követően kiszélesedő, ennek az oldalán alakították ki a négy félgömb alakú díszt, ezek felett a foglalat oldalának peremén csúcsba futó, félköríves, vagy hegyes karmok tartották a kő- vagy üvegbetétet.
A hólyagos fejűeknél a karikát aranyból, ezüstből és egy esetben bronzból készült lemezből vágták ki, közepén egyenletes szélességűre, két végén az esetek többségében lekerekedően kiszélesedve, vagy csak kiszélesedve és ezeket összeforrasztva alakították ki a karikát. A karikák többségében díszítetlenek, vannak viszont olyanok, amelyeken minták találhatók. Ilyen például a szakonyi 1. sírban talált gyűrű, amit farkasfog és halszálka alakú bekarcolt, valamint kerek beütögetett poncok díszítik. A pusztadobosi gyűrű karikáján a szalagra párhuzamos és merőleges bekarcolt vonalak láthatók.
A foglalat, amely aranyból, ezüstből, elektronból és bronzból készült a karika végeihez illeszkedett. Ezt szintén lemezből vágták ki, melynek vastagsága gyakran vékonyabb a karikáéhoz viszonyítva. Egyik oldalát, amely a karikához csatlakozik egyenesre vágták, a másikat pedig kialakították a majdani betétre hajló különböző formájú, trapéz, ötszögű vagy csúcsban futó karmokat úgy, hogy a lemez végei a karmok közé essenek. A következő fázis az volt, amikor a lemezt meghajlították a kívánt alakúra, mely kerek, négyzet, téglalap, vagy rombusz alakú lehet. Két végét legtöbbször a hólyagok között, enyhén egymást fedve összeforrasztották. Vannak ritka darabok, ezek foglalatán nem kidomborított hólyagok, hanem külön felforrasztott, lemezből kialakított, félgömb díszek találhatók.
A foglalatok többsége díszítetlen, csak az említett daraboknál látható
Magát a betétet ragasztóval is a foglaltba erősíthették. A betét rögzítése mellett egy másik funkciója is volt a ragasztónak, ez pedig a foglalt és a betét közti tér kitöltése.
Drágakővel díszített gyűrűk nem nagyon vannak, inkább üvegből készült betétek a jellemzőek, ezek alakja kerek, ovális vagy jóval ritkábban szögletesek voltak, ezeket színük és fényáteresztő képességük szerint csoportosítják.
Fényáteresztő képességük alapján:
- Átlátszók
- Áttetszők
- Átlátszatlanok
Színük szerint:
- a kék különböző árnyalatai
- a zöld szín
- sárgás-fehér
- színtelen
Egyszerű köveket is helyeztek a foglalatokba, ezek között fekete, barna és fehér, valamint sárgás színűeket találunk.
A hólyagos és négygömbös fejű gyűrűket nők és férfiak egyaránt viselték, de nők körében elterjedtebb volt, gyermek sírból nem került elő ilyen ékszer. A köznépi temetőkben is megtalálhatók, de a köznép körében nem vált elterjedtté, inkább a társadalom módosabb rétegei hordták. Jobb kézen és a gyűrűs vagy a középső ujjon hordták.
A Dél-Dunántúl és az erdélyi részek kivételével ez a típusú gyűrű országos elterjedést mutat.
A hólyagos fejű gyűrűk a Felső-Tisza vidékén fordulnak elő a legnagyobb számban. A Duna-Tisza közének északi részén is jelentős számban találkozunk velük. Egy-egy csoportjuk mutatható ki továbbá a Sebes-Körös-Berettyó, valamint a Tisza-Maros torkolatvidék környékén.
A négygömbös fejű darabok legtöbbje a Felső-Tisza vidékéről és a Tiszántúlról ismert. (Horváth 2005, 121-148)
In. Zsámboki Anikó: A honfoglaló magyarság ékszerei; SZTE-BTK – A honfoglaláskor régészetének főbb kérdései, Referátum
Kép: http://vejnemojnen.gportal.hu
« Visszalépés
