A Honfoglalás kora és a gyűrű

2011.04.09.

A honfoglaláskori magyar művészet a vándorlások idején érintett népek művészetének hatása alatt fejlődött ki. legerősebben a pár évtizedes levediai letelepülés nyomta rá bélyegét a magyar formakincsre(...)

A művészetben ekkoriban vezető szerepet játszott kelet-római császárság hatása alól a magyarok sem vonhatták ki magukat s így a császárság sajátos művészete(...) a magyar kultúrába is átszivárgott.

A vezérek korában és királyságunk első szátózadában ez az irányzat a nyugatról jövő új kultúrával keveredik s adja meg a korai magyar művészet sajátos átmeneti jellegét.

Honfoglaláskori gazdag sírleleteinkben ősi belső-ázsiai nomád és jellegzetesen bizánci formákat találunk. A sírokból nagy számban kerültek elő gyűrűk is, amelyeknek anyaga főleg ezüst, de akadt sok bronz, ritkábban sárgaréz, sőt néhol aranygyűrű is. Ezek legnagobb része kezdetleges nyitott vagy zárt, sima karika, lemez, néha sodrott szál. (...)

A honfoglalás korából aránylag nagy számban ismerünk gyűrűket, de ezek egyet-kettőt kivéve, művészileg jelentéktelenek s messze mögötte maradnak a korabeli IX-X. századi nyugati országok, vagy különösen Bizánc gyűrűinek. Már a Meroving- és Karoling-kultúra gyönyörű dísz- és pecsétgyűrűket állított elő, míg Bizáncban a IV-V. század óta szokás az arcképek vagy papi áldásban részesülők, jegyespár ábrázolása a jegygyűrűkön.

 

In. Hlatky Mária: a magyar gyűrű; Bp., 1938. Pallas ny. 9-10 p.

Kép: www.nagyhazi.hu

 

 

« Visszalépés