Dől az országba az áldrágakő

2011.10.25.


Laborhatár Erősítést kaptak a hamísítók és csalók hazai leleplezői

Elárasztották a hazai drágakőpiacot a manipulált, hamis és szintetikus kövek. A kereskedők többsége nem rendelkezik a csalások leleplezéséhez szükséges teljes eszköztárral, bár épp a napokban nyílt meg egy high-tech drágakővizsgáló labor.

Ömlenek az országba és a természetes drágakövekkel azonos áron kelnek el a hamisítványok, a szintetikus vagy a kis értékű, sérült, de az ügyes technikáknak köszönhetően hibátlannak látszó, természetes drágakövek.

 

Megjelent a piacon a szintetikus gyémánt is. A magyarországi vásárlók becsapása azért is könnyű - egy ne-ves drágakőszakértő tapasztalatai szerint -, mert a drágakövek töredékét sem ismerik, „az újgazdagoknak pedig sem ízlése, sem vásárlási kultúrája nincs". Gyakran lóvá tehetők a kereskedők is, mert többnyire híján vannak azoknak az eszközöknek, ame-lyekkel felfedhetnék a csalásokat, így azután az országban sokan olyan rubint viselnek ékszer gyanánt, amelynek karátjáért akár 13 ezer dollárt is fizettek, holott csak ezer forintot ér, mert szintetikus termék. Mások kétezer dollárt fizetnek néhány száz dollárt érő, kisebb értékű, de hőkezeléssel csillogóvá tett rubinért, vagy még többet a csak pár ezer forintos, színes üveggel feltöltött rubinhéjért. A rubinhamisítás annyira bizalmatlanná tette a piacot, hogy sokan szívesebben viselik helyette a rubinnak látszó, de annál olcsóbb, kezeletlen, természetes piros spinellt


A zafírtulajdonosok sem lehetnek feltétlenül nyugodtak. Sokan zafírárban vesznek a zafírnál jóval kisebb értékű kék spinellt vagy diffúziós beavatkozással jobb színtulajdonságokkal felruházott, eredetileg kis értékű zafírt. Viszont az opálnál megengedett és nem is csökkenti a kő árát, ha azt két vagy három darabból ragasztják össze dupletté vagy tripletté.


A manipulált, kezelt vagy hamis kövek többsége ázsiai kőelosztó központokból, például Thai-, földről érkezik, de szállítanak Madagaszkárról és Dél-Amerikából is. A feltöltött gyémánt főként Izraelből érkezik, ahol a gyémánt lézeres fúrására alkalmas technikát kidolgozták, ugyanis a fúrt lyukon keresztül tölthető fel a kő értéktelen anyaggal. A szintetikus - tehát nem hamis, de nem is természetes, ezért olcsóbb - gyémánt az USA-ból jön, ahol nagy a termék piaca, mert vőlegénynek eljegyzési ajándékként kötelező az anyagi helyzetét és társadalmi rangját mutató értékű, gyémántköves gyűrűt ajándékozni a menyasszonyának.


A szintetikus köveket nem a vevők megtévesztésére, hanem az ipar számára fejlesztették ki. Az óra- és a precíziós műszergyártás nagy mennyiségű kvarcra tart igény, a műholdakhoz zafírt kell szállítani, vágó-, fúróeszközökhöz gyémántot. Szintetikus gyémántban Oroszország is erős, amelyet e téren az ellene a második világháború előtt elrendelt embargó serkentett fejlesztésekre. A szintetikus gyémánt csak 30 százalékkal kerül kevesebbe az eredetinél az előállítás drágasága miatt. A hazai piacot némiképp védi, hogy a két legnagyobb drágakő-kereskedő, a Moon River és az El Peso megbízható forrásból és főleg természetes követ importálnak. Behoznak szintetikust is, de szakmai vélemények szerint azt megfelelő tájékoztatással és korrekt áron forgalmazzák.


Ám rajtuk kívül is sokan hoznak be követ, és sokszor maguk sem tudják, hogy hamisítvánnyal van dolguk. Vevőikkel együtt védtelenek azokkal a be-avatkozásokkal szemben, amelyek leleplezése speciális műszerek használatát feltételezi; „Húszmillió forintból szereltem fel a laboratóriumomat német drágakővizsgáló eszközökkel, de keretszerződések alapján igénybe vehetem az ELTE és az MTA berendezéseit is. Pontosan tudom, hogy melyik intézetben milyen mérőműszerek vannak, hiszen korábban biofizikusként dolgoztam" - válaszolt a Világgazdaságnak a közelmúltban nyitott GemSztár drágakőlabor vezetője és tulajdonosa. Szitó Tanya szerint biztosítási szempontból is kívánatos lenne a nagy értékű vagy annak hitt kö-vek nemzetközileg elismert tanúsíttatása, ma ugyanis a lakásban tartott köveket csak a lakásbiztosítás részeként, komolytalan összegre lehet Magyarországon biztosítani. (A nemzetközi drágakőpiacot az amerikai GIA szabvány és az európai székhelyi CIBJO minőségosztályozási szabványok uralják, a GemSztár az utóbbi szerinti ad tanúsít-ványt, nem drágakövek esetében pedig szakértői véleményt.)
 

B. Horváth Lilla

 

In: Békés Megyei Hírlap

« Visszalépés