Aranyiránytű

2011.09.06.

ÉVEZREDEK ÓTA A MINŐSÉG LEGFELSŐ FOKÁT JELENTI, DE EGYBEN MÉRETÉT ÉS MENNYISÉGÉT TEKINTVE TALÁN A TÖRTÉNELEM EGYIK LEGPUSZTÍTÓBB FEGYVERE.

TÖBBEN FIZETTEK ÉLETÜKKEL AZÉRT, HOGYMEGFEJTSÉK AZ ARANYCSINÁLÁS TITKÁT, TÖBB TÍZEZREN HALTAK MEG AZÉRT, HOGY ARANYMOSÁSSAL HAMAR VAGYINOSAK LEGYENEK, ÉS SZINTÉN TÖBB TÍZEZERRE TEHETŐ AZOKNAK A SZÁMA AKIK ÉLETÜKET ADTÁK AZÉRT, HOGY MEGVÉDJÉK AZ ARANYUKAT MA MÁR ÚL AZ ÁLMOKON, TÚLA VÁGYAKON - SZINTE MINDENTTUDUNKAZ ARANYRÓL EMBERISÉG EGYRE TÖBB HELYEN ALKALMAZZA AZ ORVOSTUDOMÁNYTÓL AZ EKTRONIKÁIG SZÁMOS TERÜLETEN. MÉGIS, HIÁBA A TUDOMÁNY, HIÁBA A NAP0NT0SSÁG, AZ ARANY IGAZI FÉNYÉT AKKOR IS EGY GYÖNYÖRŰ NŐ NYAKÁN, FŰLÉBEN, CSUKLÓJÁN, BOKÁJÁN, TULAJDONKÉPPEN TESTÉNEK BÁRMELYIK PONTJÁN CSODÁLJUK A LEGSZÍVESEBBEN.

Az arany története a Kr. e. 6. évezredben kezdődött el, és sikere azóta is töretlen szerte a világban. Varázsát az első időkben főként a színének köszönhette. Az egyiptomiak a Nappal és az élet lényegével hozták összefüggésbe. Az egykori Aranyparton, a mai Ghánában Asanti király híres aranyszéke a nemzet lelkét testesítette meg, s a halott ágyékkötőjébe dugott csipetnyi aranypor az illető útlevele volt a szellemvilágba. Persze vannak, akik úgy gondolják, hogy nem az arany, hanem a gyémánt a legdrágább kincs a világon. Részben igazuk is van, de az arany sok tekintetben mégis biztonságosabb, mint a gyémánt. Utóbbi valóban tartós és szép látványt nyújt, azonban a minősége nem egyen-letes. Azaz míg minden egyes gyémántkő egyedi példány, addig az arany a világ bármely pontján ugyanazt az értéket képviseli.

 

MITŐL KÜLÖNLEGES AZ ARANY?

 

Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ezért nevezik a nemes-térnek királyának. Az alkimisták által megalkotott királyvíz (tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegye) azonban feloldja a legnemesebb fémet. Az arany tiszta állapotában igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst). Az ékszerészek alacsony kopásállósága miatt az aranyat különböző fémekkel ötvözik. Ezüst vagy réz hozzáadásával 18 és 14 karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdak, kopásállók és jól megmunkálhatok. Az arany palládiummal (vagy egyre inkább az olcsóbb nikkellel) készített ötvözete a könnyű fehérarany, platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. Sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg. az aranyat unciában ( angolul: ounce, rövidítése:oz) mérik. 12 uncia=373,24g. Az aranyötvözet finomsági fokának kifejezésére szolgáló mértékegység a karát. A tiszta arany 24 karátos.

 

MINDENKINÉL VAN 5 CENT ÉRTÉKŰ ARANY


AZ ÉKSZERKÉSZÍTÉS UTÁN AZ ARANY LEGFONTOSABB IPARI FELHASZNÁLÓJA AZ ELEKTRONIKA.


Az arany nagy hatékonyságú vezeték, amely képes gyengeáramokat továbbítani és természetesen korróziómentes. Az aranyból készült elektronikai alkatrészek a legmegbízhatóbbak. Ebből adódóan találunk arany alkatrészt a mobiltelefonokban, a számítógépekben, a laptopokban, a chipekben, a GPS-ékben és egyéb apró elektronikus eszközökben, de a legújabb televíziókészülékek technikai megoldásaiban is alkalmaznak aranyat. Azonban van egy kis bökkenő, amelyet a mobiltelefon-gyártás számaival jól tudunk érzékeltetni. A FUTÓSZALAGOKRÓL ÉVENTE KÖZEL EGYMILLIÁRD MOBILTELEFON KERÜL LE, ezeknek jelentős részébe körülbelül öt cent értékű aranyat építenek be a gyártók. Egy telefonra lebontva ez a tétel jelentéktelen, de az összes telefont figyelembe véve hatalmas számot kapunk. A kérdés az, hogy az apadó készletek mellett meddig lehet majd aranyat tenni az új készülékekbe? A megoldás természetesen az újrahasznosítás lenne, azonban ebben még nem jeleskedik a világ. Az arany persze az űrkutatásban is jelen van. AZ ŰRHAJOKON ARANYBEVONATÚ POLIÉSZTER FILMET TALÁLUNK. Ez a filmréteg visszatükrözi az infravörös sugárzást, és segíti a hőmérséklet stabilizálását. Az irodaépületekben a gazdaságosság vezeti a tervezőket, amikor a hatalmas táblaüvegekbe aranyréteget építenek. Nyáron, a tűző napon ezzel az eljárással sokkal kevesebb energiát kell fordítani a hűtésre, mint egyébként, de ez a technikai megoldás védi az űrhajósok szemét is a világűrben.

 

ARANYSZÁJ


AZ ARANYAT AZ 1970-ES ÉVEK VÉGÉIG NAGYVONALÁN HASZNÁLTÁK a fogászatban. Ennek két fő oka volt: egyrészről a száj különleges környezetében az aranyon kívül minden más fém rozsdásodásnak indul, másrészről az aranyat könnyen lehet formálni. Mára azonban az aranyat felváltotta a cirkónium - úgy tűnhetett, hogy a napfényben és a diszkó gömbben megcsillanó aranyfogak kora végleg lejárt. A legmodernebb szemlélet képviselői, akik a szervezet hosszú távú egészségét tartják fontosabbnak és kevésbé érdekesnek az esztétikai kérdéseket, lehet, hogy visszalobbizzák az aranyat a fogainkba. Döntő érvük, hogy a cirkónium hosszú távú hatásai nem teljesen ismertek, sőt egyes vizsgálatok szerint károsak, míg az arany már bizonyított az évszázadok során: kiválóan megvan az emberi szervezettel

MAGYAR ARANYLÁZ
A Kárpát-medencében az aranyat már az ókorban is ismerték és termelték az itt élő népek. Az első írásos adat Hérodotosztól származik, aki a Maros mentén élt agatiriszekről említi, hogy Erdély területén aranyat bányásznak. Feltehetően a görög mondavilágban szereplő, hősként tisztelt Jászon aranygyapjúja is Erdély földjéről származott. A rómaiak Kr. u. 1-3. századi aranybányászata Dácia provincia területén, a mai Erdélyben nagyon gazdag tárgyi emlékeket hagyott maga után, de Pannónia földjén - a mai Mosonmagyaróvár és Győr közötti Duna-szakaszon - rabszolgákkal évente mintegy 800 kg föveny aranyat is mostak. Feljegyzések maradtak fenn arról is, hogy a Mura hordalékából hasonló mennyiségű föveny aranyat mostak ki. A kora középkorból származó régészeti adatok alapján tudjuk azt is, hogy a germán népcsaládhoz tartozó kvádok Selmecbánya környékén a 6. században aranyat és ezüstöt bányásztak.

ARANYSZEM
Létezik egy olyan betegség (Lagophthalmos), amikor az ember alváskor nem képes teljesen becsukni a szemét. A megoldást itt is az arany nyújtja. A FELSŐ SZEMHÉJBA KIS MENNYISÉGŰ ARANYAT ÜLTETNEK BE, A TÖBBIT PEDIG A GRAVITÁCIÓRA BÍZZÁK. A beültetett arany apró nehezékként, a gravitációnak engedelmeskedve lezárja a szemet.

ARANYBŐR
A japán Umo nevű kozmetikai cég kutatói szerint a színarany az arcra kenve FOKOZZA A SEJTKÉPZŐBEN. Az eljárás
lényege, hogy leheletvékony 24 karátos aranylapocskákkal borítják az egész arcot - a szemhéjat is -, és az ezekben lévő hatóanyagokat masszírozással, illetve hideggőzölős gép segítségével juttatják a bőr legmélyebb rétegeibe. A kezelés ára egy egyórás program esetében 30 ezer jennél, vagyis közel 70 ezer forintnál kezdődik.


ARANYBAN LEGGAZDAGABB ORSZÁGOK


Az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint a világ első kilenc legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országa [tonnában]:
1. Egyesült Államok (8965]
2. Németország [3749]
3. Nemzetközi Valutaalap (3138)
4. Olaszország (2702)
5. Franciaország (2684)
6.Kína [1161] 7.Svájc (1146)
8. Oroszország (854)
9. japán (843

 

FÉNYES JÖVŐ


Mivel az arany drága és kitermelése egyre bonyolultabb, a tervezők, mérnökök, kutatócsoportok a legvégső esetben döntenek az arany felhasználása mellett. Egy-egy projekt során a legvégső eset azonban egyre gyakrabban fordul elő. A tudomány ugyanis olyan magas szintekre jutott, olyan kifinomult problémákkal találja magát szembe, melyekre megoldást nagyon gyakran az arany kiváló és egyedülálló tulajdonságai nyújtanak. Mindezek ismeretében talán érthető, hogy az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák az emberiséget és a Földet bemutató sematikus üzenetünket természetesen aranyplakettbe vésve viszik magukkal.


A VOYAGER ŰRSZONDÁK AZ EMBERISÉGET ÉS A FÖLDET BEMUTATÓ ÜZENETÜNKET TERMÉSZETESEN ARÁNYLAKETTBE VÉSVE VISZIK MAGUKKAL.

 

MI A KARÁT?


Az arany finomságát - leginkább az ékszerészek - karátban határozzák meg. A karát szó a karob, azaz a szentjános-kenyérfa magjának nevéből ered. A régi keleti bazárokban ezt használták ugyanis a mérlegek kiegyensúlyozására szolgáló súlyként. A tiszta, azaz 100 százalékos arany 24 karátos, ami megfelel a rúdaranynál használt 1000 pontos finomságnak. A leggyakoribb aranyötvözet az európai ékszerészetben a 18, illetve a 14 karátos. Nagy-Britanniában népszerű a 9 karátos ötvözet is. Portugáliában egy sajátos, 19,2 karátos finomságot favorizálnak. Az Egyesült Államokban a 14 karát az általánosan elfogadott, de használnak 10 karátos ötvözeteket is. A Közel-Keleten, Indiában és Kelet-Ázsiában az ékszerészek hagyományosan legalább 22 karátos aranyat használnak. Kínában, Hongkongban és néhány más ázsiai országban viszont hagyományosan a csaknem tiszta, 990-es finomságú arany a népszerű.
(Ez a fekete alapú oldalon található)

Aranyrögrekordok
A legtöbb rög nagyon aprócska, és súlyuk csak ritkán haladja meg az egy grammot. Óriásrög az Ausztráliából származó Holtermann-rög, amit 1872 októberében találták és 214,32 kg-ot nyomott. A második helyezet egy Chiléből szármázó rög foglalja el 153 kg.- mal. A valószínűleg legtisztább, 70,92 kf súlyú óriásrögre figyelemre méltó, 986 ezrelékes tisztaságával 1850-ben találtak rá Ausztráliában, és a Welcome Stranger nevet adták neki.

 

MIRE KELL AZ ARANY?

 

A világ éves aranyszükséglete (210-es adatok szerint) 3971tonna, és az igény csak növekszik. Téved azonban az aki azt gondolja, hogy ez a mennyiség az elektronikai ipar szükségletei miatt ilyen magas. A majd 4000 tonna arany 79%-a ugyanis ékszerészek műhelyében ölt új formát, és kerül az emberek testére. Az arany azonban valóban titka nemesfém és nem kis fejtörést okoz a világ gazdasági szakembereinek. A helyzet ugyanis az hogy az arany ténylegesen kitermelhető mennyiség napjainkban körülbelül 2500 tonna ez a mennyiség elférne egy 42 méteres oldalú kockában-, míg a felhasznált mennyiség közelíti a 4000 tonnát. A hiányzó 1400 tonnát a világ központi bankjainak aranyeladásából, illetve az újrahasznosítható anyagokból kell kiegyenlíteni. Hosszú időn át mi, magyarok nem csak Európa éléskamrája, hanem egyben aranybányája is voltunk, azonban jó ideje az aranyban bővelkedő országok csúcsán megdönthetetlenül Dél-Afrika áll, majd őt követi Ausztrália és az USA. A legnagyobb lelőhely ugyan a mai napig a Dél-afrikai Köztársaságban található, azonban Kína-mint a gazdaság számos területén- az aranytermelésben is átvette a vezető helyet a 2010-es adatok szerint.


Eldorádó

El Doradó annyit tesz. A bearanyozott ember vagy az Aranyember. Az 1600-as évek spanyol konkvisztádorainak hatékony munkája nyomán a dél-amerikai indiánok száma erősen megfogyatkozott, a tárgyi kultúrájuk aranyból készült darabjai pedig szinte hiánytalanul Európában végezték valamelyik ékszerész olvasztótégelyében. A spanyolok alapos munkára törekedtek, és nem álltak meg az indiánoknál talált aranykészleteknél: ők a forrást keresték. A vallatások során a Dél-Amerika belsejében élő muiszka indiánok meséltek a Bogotától kissé északra fekvő Guatavita-tónál tartott titokzatos szertartásról. A rítus szerint a megválasztásra váró királyt beszórták aranyporral, aki a főemberei kíséretében behajózott a tó közepére, majd zeneszó és ének mellett a tóba dobva kincseit, arany ékszereit, áldozatot mutatott be a démonoknak, miközben maga is a tóba merülve mosta le magáról az aranyport. Nem tudni, hogy az öreg muiszka indián valós történetet mesélt-e el. Egy biztos, az El Doradóról szóló történet bevonult az Újvilág meghódításának évkönyveibe, és hamarosan számtalan komoly és kalandor kincskereső célja lett a Guatavita-tó. Az utólsó nagy vállalkozás 1912-ben történt, amikor angol kincskeresők hatalmas teljesítményű szivattyúkkal lecsapolták a tavat. A fenék lágy iszapjához érve azonban bajba jutottak, mert az iszap azonnal elnyelte az embert. Az igazi kudarc azonban pár nap múlva következet be. A tűző napon a sár beton keménnyé száradt, és ennek feltörésére nem volt eszközük a kincsvadásoknak.

 

SZÖVEG: CZIFRIK BALÁZS

 

In: Playboy, 2011. szeptember; 27-30.p.

« Visszalépés